Pécsi Tudományegyetem

Pécsi Egyetemi Atlétikai Club

 

 

Alapszabály

Nyomtatóbarát változatPDF változat

I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§

A Pécsi Egyetemi Atlétikai Club – rövidítve PEAC – ( a továbbiakban: Sportegyesület) a sportról szóló 2004. évi I. Tv.-ben foglalt eltérésekkel, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló Tv. (a továbbiakban: Civil Tv.) és a Polgári Törvénykönyv ( a továbbiakban: Ptk.) alapján működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

 

2.§

 

(1.)A sportegyesület neve: Pécsi Egyetemi Atlétikai Club
(2.) A sportegyesület rövidített neve : PEAC
(3.) Székhelye: 7622 Pécs Vasvári Pál utca 4.
(4.) A sportegyesület színei: fekete – fehér
(5.) A sportegyesület jelvénye: lefelé fordított háromszög, bal fele fekete, jobb fele fehér. A felső harmadban a fekete és fehér mezőben fehér alapon, fekete felírat, alatta egy szintén fekete „E” betű.
(6.) A sportegyesület alapításának éve: 1923.
(7.) Működési területe: Magyar Köztársaság.
(8.) A sportegyesület bázisszerve: Pécsi Tudományegyetem
(9) A sportegyesület létesítményei: A sportegyesület létesítményekkel nem rendelkezik, a Magyar Állam tulajdonát képező és a Pécsi Tudományegyetem használatában lévő létesítményeket használja.

 

3.§

 

(1.) A sportegyesület tagja, az általa működtetett sportágakban létrehozott országos szakszövetségeknek, illetőleg ezek területi és helyi szövetségeinek.
(2.) A sportegyesület az (1) bekezdés szerint szövetségek alapszabályát, és egyéb szabályzatait magára nézve kötelezőnek ismeri el.
(3.) A sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

II.
A SPORTEGYESÜLET FELÜGYELETE
4.§

(1) A sportegyesületet a Pécsi Törvényszék nyilvántartásba vette. Az sportegyesület feletti általános törvényességi felügyeletet - a Ptk. 3:34.§ (1). bekezdése alapján a sportegyesületet nyilvántartó Pécsi Törvényszék látja el.
(2) A sportegyesület működése felett az ügyészség a reá irányuló jogszabályok szerint gyakorol törvényességi ellenőrzést gyakorol.

 

III.
A SPORTEGYESÜLET CÉLJAI ÉS FELADATA
A sportegyesület céljai
5.§

    • Rendszeres testedzés biztosításával elősegíteni Baranya megye, Pécs város és a Pécsi Tudományegyetem verseny- és élsportjának, valamint szabadidő sportjának fejlesztését.
    • A társadalmi normáknak megfelelően az egyesület tagjainak nevelése.
    • Aerobik, asztalitenisz, birkózás, kézilabda, küzdősport, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, strand-röplabda, vívás, futsal és parasport sportágakban hazai, és nemzetközi versenyzési lehetőség biztosítása.
    • Az egyesület működéséhez kapcsolódóan, elsősorban a minőségi versenysportra irányulóan, meghatározott keretek között nemzetközi tevékenység végzése.
    • A bázishoz tartozó dolgozók szabadidősport igényeinek kielégítése.
    • A sportegyesület működési területén lévő oktatási intézmények sporttevékenységét, az iskolai testnevelést segítve hozzájárulni a tanulók testi fejlődéséhez. (együttműködési szerződések alapján)

A sportegyesület feladatai:
6. §

    • A sportegyesületi célok megvalósítása érdekében az egyetemi hallgatóknak sportáganként szakosztályok létrehozása és működtetése, a szakosztályokkal közösen a sportágak működési feltételeinek biztosítása,
    • A sportegyesületben tagsági viszonnyal rendelkező sportolók sportbeli képzése, korszerű felkészülésének biztosítása.
    • A sportegyesületben folyó testnevelés- és sporttevékenység eredményes megvalósítása és fejlesztése érdekében társadalmi aktíva hálózat kialakítása, és szervezése.
    • Az egyesületi élet alapjait képező öntevékeny közösségi élet kibontakozásának elősegítése, a tagok nevelése, klubhűségük kialakítása a sportegyesület hagyományainak ápolása.
    • Hazai és nemzetközi sportesemények, mérkőzése, versenyek megrendezése, a szövetsége, valamint más sportegyesületek által rendezett sporteseményeken, az egyetemi-főiskolai bajnokságokon való részvétel.

IV.
A SPORTEGYESÜLET TAGSÁGA
A tagsági viszony
7. §

(1) A Sportegyesület tagja lehet minden magyar és nem magyar állampolgár, aki belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a sportegyesület működésében, az Alapszabályt elfogadja, és az abban foglalt kötelezettségeknek eleget tesz. A sportegyesületbe való belépés, és kilépés önkéntes. A tag a belépést követően tagdíjat fizet és tagsági igazolvánnyal rendelkezik. A tagfelvételi kérelemről az Elnökség dönt. - A felvételt megtagadó határozatot indokolással ellátva írásba kell foglalni és azt az érintettel közölni. E határozat ellen az érintett a közléstől számított 15 napon belül a Sportegyesület Küldöttgyűléséhez írásban fellebbezhet, mely a fellebbezést e határidőn belül az elnökséghez kell benyújtani. A fellebbezést a küldöttgyűlés a következő rendes küldöttgyűlésen köteles megtárgyalni és döntést hozni a fellebbezés tárgyában. (2) Kiskorú személy Sportegyesületi tagságához törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges.
(3) Nem lehet a Sportegyesület választott vezető tisztségviselője az a személy, akivel szemben a Ptk.-ban foglalt kizáró és összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(4) A Sportegyesület működési területén pártoló tagságot szervez. Pártoló tag az, aki a sportclub célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag rendszeresen segíti, és ezt nyilatkozatban vállalja.
(5) Örökös tiszteletbeli tagként felvehető az a személy, aki különleges és kiemelkedő tevékenységével kiérdemelte a sportegyesület kitüntető megbecsülését.

 

A tagsági viszony keletkezése és megszűnése
8.§

(1)A Sportegyesület tagsága rendes tagokból, pártoló tagokból és örökös tiszteletbeli tagokból áll.
(2)A Sportegyesület rendes tagjává választható az a természetes személy, aki a belépési nyilatkozatban a Sportegyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.
(3)A belépési nyilatkozatot a Sportegyesület ügyvezető elnökéhez kell benyújtani. A Sportegyesület rendes tagjává választásról az Elnökség a soron következő ülésen dönt. A jelentkező személy az Elnökség által hozott határozattal válik taggá. A tagsági jogviszony az Elnökség e tárgyú határozatának napján jön létre. Az elnökség döntéséről a kérelmezőt írásban a döntés meghozatalától számított 8 napon belül értesíteni kell. A kérelmező – indokolással ellátott - elutasító döntés esetén az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül jogorvoslattal élhet a Küldöttgyűlés felé. Jogorvoslati kérelem esetén a Küldöttgyűlés a jogorvoslat tárgyában a soron következő küldöttgyűlésen köteles határozatot hozni és e határozatról az érintettet – az elnök útján - írásban értesíteni. A Küldöttgyűlés e tárgyban hozott határozatát az érintett a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel támadhatja meg a Pécsi Törvényszék előtt. Az Elnökség a rendes tagok tagfelvételi jogkörét a sportegyesület azon szakosztályára melyben a kérelmező a sporttevékenységét folytatni kívánja átruházhatja.
(4)A Sportegyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy vagy jogi személy, aki illetőleg amely – az Elnökséghez címzett kérelmében - készségét fejezi ki a Sportegyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására. A pártoló tag tagdíjat nem fizet, hanem egyéb, külön megállapodásban rögzített anyagi támogatás megfizetésére vállal kötelezettséget. A pártoló tag felvételi kérelmet az elnökség – javaslatával együtt - köteles a soron következő küldöttgyűlés elé terjeszteni, a kérelem tárgyában pedig a Küldöttgyűlés soron következő ülésén dönteni. A jelentkező személy a Küldöttgyűlés e tárgyban hozott határozatának napján válik pártoló taggá. A pártoló tagsági jogviszony a Küldöttgyűlés e tárgyú határozatának napján jön létre. Az Küldöttgyűlés döntéséről a kérelmezőt írásban a döntés meghozatalától számított 8 napon belül az ügyvezető elnök értesíteni köteles. A Küldöttgyűlés e tárgyban hozott határozatát az érintett a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel támadhatja meg a Pécsi Törvényszék előtt. A pártoló tag a Sportegyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tag az Sportegyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
(5)A Küldöttgyűlés a Sportegyesület örökös tiszteletbeli tagjává választhatja azt a természetes személyt, aki az Elnökség előzetes felkérését követően a tiszteletbeli tagságot kifejezett írásbeli elfogadó nyilatkozatában elfogadja. Az Elnökség örökös tiszteletbeli taggá azt kérheti fel aki a Sportegyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével a Sportegyesület célkitűzéseit támogatja, segíti. Az örökös tiszteletbeli tag tagsági jogviszonya a küldöttgyűlés erről szóló határozatának napján jön létre. Az örökös tiszteletbeli tag az Sportegyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
(6) A Sportegyesület tagjairól nyilvántartást vezet és ellátja tagjait tagsági könyvvel, pártoló tagjait pártoló tag igazolvánnyal.
(7) A tagsági viszony megszűnik:

A) Rendes tag esetén:

      1. a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni, ez esetben a tagsági jogviszony a nyilatkozat Elnökséghez való beérkezésének napján szűnik meg,
      2. a természetes személy tag halálával
      3. a tag kizárásával. Kizárható a Sportegyesület azon rendes tagja, aki a tagdíj fizetési kötelezettségének több mint hat hónapig nem tesz eleget, és ezt követően az Ügyvezető-elnök írásbeli felhívása ellenére 30 napon belül sem rendezi a hátralékos tagdíj tartozását. Az Elnökség indokolt határozatával jogosult kizárni a rendes tagot ha jogszabályt, az egyesület alapszabályát, vagy a küldöttgyűlés határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizárásról az Elnökség dönt. E döntést megelőzően az érintett tagot az Elnökség meg kell hallgassa, aki mulasztásának, magatartásának okát, védekezését írásban és szóban is előterjesztheti. Az Elnökség e tárgyban hozott határozatát a döntés napjától számított 15 napon belül írásban közölni kell az érintettel, aki e határozat ellen a kézhezvételétől számított 30 napon belül fellebbezéssel élhet a Küldöttgyűlés felé. A Küldöttgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő Küldöttgyűlésen köteles határozatot hozni és az írásba foglalt indokolással ellátott határozatot az ügyvezető elnök útján 15 napon belül az érintettel közölni. A Küldöttgyűlés e tárgyban hozott határozatát az érintett a tudomásra jutásától számított 30 napon belül keresettel támadhatja meg a Pécsi Törvényszék előtt.

B) Pártoló tag esetén:

      1. pártoló tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. Ez esetben a tagsági jogviszony a nyilatkozat elnökséghez való beérkezésének napján szűnik meg
      2. a természetes személy pártoló tag halálával, illetve a jogi személy pártoló tag jogutód nélküli megszűnésével, a megszűnést megállapító határozat napjával.
      3. A pártoló tag kizárásával. Az Elnökség indokolt határozatával jogosult kizárni a pártoló tagot ha jogszabályt, az egyesület alapszabályát, vagy a küldöttgyűlés határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, illetve amennyiben a külön megállapodásban vállalt anyagi támogatást nem fizeti meg és ezt követően az ügyvezető elnök írásbeli felhívása ellenére 15 napon belül sem rendezi a tartozását. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizárásról az Elnökség dönt. E döntést megelőzően az érintett tagot az Elnökség meg kell hallgassa, aki védekezését írásban és szóban is előterjesztheti Az Elnökség e tárgyban hozott határozatát a döntés napjától számított 15 napon belül írásban közölni kell az érintettel, aki e határozat ellen a kézhezvételétől számított 30 napon belül fellebbezéssel élhet a Küldöttgyűlés felé. A Küldöttgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő küldöttgyűlésen köteles határozatot hozni és az írásba foglalt indokolással ellátott határozatot az ügyvezető elnök útján 15 napon belül az érintettel közölni. A Küldöttgyűlés e tárgyban hozott határozatát az érintett tudomásra jutásától számított 30 napon belül keresettel támadhatja meg a Pécsi Törvényszék előtt.

C) Örökös tiszteletbeli tag esetén

      1. a)az örökös tiszteletbeli tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. Ez esetben az örökös tiszteletbeli tagsági jogviszonya a nyilatkozat elnökséghez való érkezésének napján szűnik meg
      2. b)az örökös tiszteletbeli tag halálával.
      3. c)az örökös tiszteletbeli tag kizárásával. A Küldöttgyűlés indokolt határozatával jogosult kizárni az örökös tiszteletbeli tagot ha jogszabályt, az egyesület alapszabályát, vagy a küldöttgyűlés határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. E döntést megelőzően az érintett tagot a Küldöttgyűlés meg kell hallgassa, aki védekezését írásban és szóban is előterjesztheti. A Küldöttgyűlés e tárgyban hozott határozatát a döntés napjától számított 15 napon belül – az ügyvezető-elnök útján - írásban közölni kell az érintettel. A küldöttgyűlés e tárgyban hozott határozatát az érintett a tudomásra jutásától számított 30 napon belül keresettel támadhatja meg a Pécsi Törvényszék előtt.

A tagok jogai és kötelezettségei
9. §

 

A. A rendes tag jogai és kötelezettségei: (1) A sportegyesület rendes tagjának jogai:

    • személyesen részt vehet a küldöttgyűlés küldötteinek megválasztásában, a megválasztott küldött útján pedig a Sportegyesület Küldöttgyűlésén a határozatok meghozatalában 
    • Részt vehet az Egyesület sporttevékenységében és sportrendezvényein.
    • Részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, választhat és választható az Egyesület szerveibe, amennyiben vele szemben kizáró ok nem áll fenn. 
    • Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, indítványozhatja a Sportegyesület jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatainak felülvizsgálatát.
    • betekinthet az Egyesület valamennyi iratába,
    • A sportedzéseken, versenyeken saját felelősségére használhatja a sportlétesítményeket, sportszereket és sportfelszereléseket, igényelheti a Sportegyesület szakembereinek segítségét.
    • Részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben.
    • kérheti a bíróságtól a Sportegyesület bármely szerve által hozott határozat felülvizsgálatát a Ptk. 3:35-3:37 §.-ában foglaltak szerint

(2) A sportegyesületi rendes tag kötelezettsége: -A Sportegyesület Alapszabályában meghatározott tagi kötelezettségeket teljesíteni, az egyesület szervei által hozott határozatokat, végrehajtani, teljesíteni. Köteles az adott sportág hazai és nemzetközi szabályait a sporttevékenységhez szükséges mértékig megismerni és betartani.

    • A sportegyesület tagjaival sporttársi szellemben együttműködni, illetve olyan magatartást tanúsítani, hogy másnak testi vagy erkölcsi sérelmet, anyagi kárt ne okozzon.
    • Sportemberhez méltó, fegyelmezett magatartást tanúsítani az edzéseken, versenyeken, mérkőzéseken belföldön és külföldön egyaránt.
    • tagdíjfizetési kötelezettségének minden hónap utolsó napjáig eleget tenni
    • Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak magvalósítását és az egyesület tevékenységét.

B) A pártoló tagok jogai és kötelezettségei:
(1) A pártoló tagok jogai:

    • Személyesen vagy képviselője útján tanácskozási joggal részt vehet a Sportegyesület Küldöttgyűlésén és rendezvényein,
    • Javaslatokat, észrevételeket tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban, de nem választhat és nem választható
    • külön megállapodás alapján igénybe veheti a Sportegyesület szolgáltatásait, felszerelését, élhet a tagságot megillető kedvezményekkel, használhatja a sportlétesítményeket, igényelheti a sportclub szakembereinek segítségét.
    • betekinthet a Sportegyesület valamennyi iratába,
    • kérheti a bíróságtól a Sportegyesület bármely szerve által hozott határozat felülvizsgálatát a Ptk. 3:35-3:37 §.-ában foglaltak szerint

(2) A pártoló tagok kötelezettségei

    • A Sportegyesület Alapszabályában foglaltakat betartani, valamint az egyesület szervei által hozott határozatokat végrehajtani, teljesíteni
    • a Sportegyesület működésének anyagi és erkölcsi támogatása,
    • a külön megállapodásban vállalt anyagi támogatás befizetése
    • olyan magatartást tanúsítani, amely alkalmas a Sportegyesület jó hírének megóvására, illetőleg növelésére

C. Az örökös tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei
(1) Az örökös tiszteletbeli tagok jogai:

    • Tanácskozási joggal részt vehet a Sportegyesület Küldöttgyűlésén, 
    • Véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet a sportegyesületet érintő kérdésekben, de nem szavazhat, nem választhat és nem választható
    • Részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben
    • A sportegyesület rendezvényeit térítésmentesen látogathatja.

(6) Az örökös tiszteletbeli tag kötelezettségei:

    • a sportegyesület fejlődésének elősegítése
    • A sportegyesület Alapszabályában foglaltakat betartani, a Sportegyesület szervei által hozott határozatokat végrehajtani, teljesíteni
    • A sportegyesület erkölcsi támogatása.
    • Olyan magatartást tanúsítani, amely alkalmas a sportegyesület jó hírének megóvására, illetőleg növelésére
    • kérheti a bíróságtól a Sportegyesület bármely szerve által hozott határozat felülvizsgálatát a Ptk. 3:35-3:37 §.-ában foglaltak szerint

 

A SPORTEGYESÜLET SZERVEZETE
10. §

 

(1) A sportegyesület szervei:

    1. Küldöttgyűlés
    2. Elnökség 
    3. Felügyelő Bizottság
    4. Szakosztályok
    5. Sportegyesület apparátusa

(2) A sportegyesület vezető tisztségviselői

    1. az elnökök (ügyvezető elnök, társadalmi elnök)
    2. az elnökségi tagok

(3) A vezető tisztségviselőkkel és a felügyelő bizottság tagjaival szembeni kizáró és összeférhetetlenségi szabályok:

    • A Sportegyesület vezető tisztségviselője az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges mértékben nem korlátozták.
    • A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni
    • Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
    • Nem lehet vezető tisztségviselő az akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit az egyesület tevékenységével megegyező foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak az eltiltás hatálya alatt. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 
    • A fentieken túlmenően nem lehet a felügyelő bizottság tagja aki, vagy akinek hozzátartozója az elnökség tagja

(4) A Sportegyesület szervének határozathozatala során nem szavazhat az, akivel szemben a Ptk. 3:19 § (2). bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.

 

 

 

A küldöttgyűlés
11.§

 

(1)Az Egyesület legfőbb szerve a Küldöttgyűlés, amelyen a Sportegyesület rendes tagjai küldöttek útján vesznek részt. A küldöttgyűlésen az a küldött gyakorolhatja szavazati jogát akit valamely szakosztály küldöttnek választott és a küldöttgyűlés időpontjában az egyesület rendes tagja.
(2) A Küldöttgyűlés a rendes tagok által választott küldöttek összessége. A küldötteket a küldöttválasztó gyűlésen választják, szakosztályonként.
(3)Az Elnökség a Küldöttgyűlés előtt 30 nappal meghatározza a központi nyilvántartás alapján az Egyesület taglétszámát, megállapítja a szakosztályonkénti küldöttek számát.
(4)A küldöttek létszámának meghatározására az alábbiak szerint történik:
a)A minden szakosztály 2 küldöttel rendelkezik.
b)A szakosztályok további küldöttek küldésére jogosultak a küldöttgyűlést megelőző év december 31-ig igazolt taglétszám alapján. Amennyiben a szakosztályhoz tartozó tagok száma a 100 főt meghaladja, minden további megkezdett 100-100 fő után, további kettő-kettő küldöttet választhat a szakosztály. Az összesen elérhető küldöttek száma szakosztályonként maximum 6 fő lehet.
(5)A küldöttválasztó gyűléseket az Elnökség köteles a Küldöttgyűlést megelőzően legalább egy hónappal megszervezni.
(6)A küldöttválasztó gyűlések időpontjáról és helyéről az elnökség köteles valamennyi tagot írásban értesíteni.
(7)A küldöttválasztó gyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele megjelent. A küldöttválasztó gyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
(8)Az egyes szakosztályok küldötte az a két személy lesz, akik a küldöttválasztó gyűlésen a jelenlévő tagok szavazatai alapján a két legtöbb szavazatot kapja. Amennyiben az adott szakosztály több mint két küldöttet küldhet a küldöttgyűlésbe, a további küldöttek értelemszerűen azok a személyek lesznek, akik a választható küldöttek számának megfelelő további legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az azonos számú szavazatot kapó személyek között a választást mindaddig meg kell ismételni, amíg valamelyik érintett több szavazatot nem kap. A küldöttválasztó gyűlés működésére a jelen bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Küldöttgyűlésre és a tisztségviselőik választására vonatkozó alapszabályi rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
(9) A Küldöttgyűlést legalább évente egyszer kell összehívni.

A Küldöttgyűlést az elnökség - az ügyvezető-elnök útján - meghívó küldésével hívja össze.

b.A meghívónak tartalmaznia kell

      1. Ia jogi személy nevét és székhelyét;
      2. Iaz ülés idejének és helyszínének megjelölését;
      3. az ülés napirendjét.
      4. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
      5. A Küldöttgyűlés az ülését az egyesület székhelyén tartja.
      6. Ha a Küldöttgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
      7. A Küldöttgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

(10)A meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítése tárgyában az ügyvezető-elnök jogosult dönteni. A küldöttgyűlés helyét az ügyvezető elnök az egyesület székhelyétől eltérő helyre is meghatározhatja. A meghívót a meghívottak részére a küldöttgyűlést megelőzően legalább 15 nappal korábban írásban meg kell küldeni.
(11)A küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha annak összehívását a küldöttek legalább 10 %-a napirend megjelölésével írásban kéri.
(12)A küldöttgyűlést össze kell hívni továbbá ha azt a bíróság, illetve ha azt a törvényességi ellenőrzést ellátó szerv kezdeményezi.
(13)Az Elnökség köteles a küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a.az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b.az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c.az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
(14)A Küldöttgyűlés napirendjére az Elnökség tesz javaslatot.
(15)A Küldöttgyűlésen – a pártoló és örökös tiszteletbeli tagokon túlmenően -meghívottként, tanácskozási joggal részt vevő személyek létszámát az Elnökség állapítja meg.
(16)A Küldöttgyűlésre a Felügyelő Bizottság tagjait és az egyesület vezető tisztségviselőit meg kell hívni.
(17)A Küldöttgyűlést az Elnök vagy az Ügyvezető Elnök vezeti. Ettől eltérő rendkívüli esetben a küldöttgyűlést az elnökség javaslata alapján a Küldöttgyűlés által megválasztott levezető elnök vezeti.
(18)A Küldöttgyűlésen szavazati joggal a küldöttek rendelkeznek. Minden küldött 1-1 szavazattal rendelkezik.

A küldöttgyűlés hatásköre
12. §

 

(1) A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

      1. az Alapszabály megállapítása és módosítása
      2. az éves költségvetés elfogadása
      3. Sportegyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
      4. A vezető tisztségviselők megválasztása öt éves időtartamra, valamint e személyek visszahívása és díjazásuk megállapítása
      5. az éves beszámoló és éves pénzügyi terv – ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének –,továbbá az előző évi pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számviteli törvény rendelkezései szerint készült beszámoló elfogadása
      6. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jog gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll
      7. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt,
      8. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés
      9. a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása öt éves időtartamra, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása, 
      10. a végelszámoló kijelölése,
      11. a tagok által fizetendő tagdíj mértékének meghatározása.
      12. döntés az Elnökség által előterjesztett, a Sportegyesületet érintő ügyekben, és a Sportegyesület álláspontjának kialakítása az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni
      13. döntés az Elnökség határozata elleni jogorvoslati kérelmek tárgyában a tagfelvételi ügyekben;
      14. döntés az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek ügyében
      15. meghatározni a következő naptári évben havonta esedékes tagdíjak mértékét és a befizetés határidejét
      16. Döntés a szakosztályok létesítése, megszüntetése, átadása tárgyában azzal, hogy e kérdésben a jelenlévő küldöttek több mint kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges az érvényes határozathozatalhoz. (A sportegyesületből kilépett vagy átadott szakosztály a továbbiakban a PEAC nevet nem viselheti.)
      17. Két küldöttgyűlés között eltelt sport- és gazdálkodási tevékenységről való beszámoló megvitatása és elfogadása.
      18. Felügyelő Bizottság beszámolójának elfogadása 
      19. a tiszteletbeli tag megválasztása, és kizárása
      20. Mindazon kérdések, amelyeket a jogszabály vagy alapszabály a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 

A Küldöttgyűlés határozathozatala
13.§

 

(1)A küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással, - amennyiben jogszabály vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű szótöbbséggel hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok ¾ -es szótöbbséggel hozott határozata, míg az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok ¾ - es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A tisztségviselők választása is nyílt szavazással történik. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételt szavazásra kell bocsátani. Amennyiben az ismételt szavazás tartalmával újból szavazategyenlőség alakul ki, úgy a javaslat elvetettnek tekintendő. Tisztségviselő választás során történő szavazategyenlőség esetén pedig az azonos számú szavazatot kapott jelöltek között a választást meg kell ismételni mindaddig, amíg valamelyik jelölt többségi támogatást nem kap.
(2)A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott küldöttgyűlés a megjelent küldötteknek az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon napirenddel új küldöttgyűlés kell összehívni, amely a megjelent küldöttek számára tekintet nélkül határozatképes. / Megismételt küldöttgyűlés /. A meghívóban utalni kell arra, hogy e határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A küldöttgyűlés kezdetén meg kell választani a közgyűlés tisztségviselőit: a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt, két fő jegyzőkönyv hitelesítőt, valamint két fő szavazatszámlálót.
(3) A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az Egyesület nevét, a Küldöttgyűlés helyét és időpontját, a megjelent taglétszámot – a szavazásra jogosult létszámot, a meghívott és megjelent külső szervek képviselőjének nevét, a levezető elnök a jegyzőkönyvvezető és hitelesítők nevét, a hozott határozatokat, a bejelentések és hozzászólások lényegét. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a jelenléti ívet, a meghívó egy példányát, és mindazon iratot, beszámolók egy-egy példányát, amely a Küldöttgyűléssel ismertetve lett. A jegyzőkönyvet iktatni kell és meg kell őrizni. A határozatképtelen Küldöttgyűlésről is jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből ki kell, hogy tűnjön a határozatképtelenség oka. A Küldöttgyűlés jegyzőkönyvét a küldöttgyűlés által megválasztott levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv-hitelesítő írják alá.
(4) A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a Sportegyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Sportegyesület ügyvezető elnöke látja el. A Küldöttgyűlés döntéseit a döntés időpontját követő 15 napon belül írásban – igazolható módon – közölni kell az érintettekkel, valamint a Sportegyesület székhelyén kell kifüggeszteni az ott található hirdetőtáblára.
(5)A Sportegyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Sportegyesület székhelyén – az Sportegyesület elnökével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.
(6) A küldöttgyűlés nem nyilvános; azon a küldötteken és az ügyvezetésen kívül a küldöttgyűlés összehívására jogosult által meghívottak, és az alapszabály vagy a küldöttgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

 

 

A Sportegyesület elnöksége
14.§

 

(1)A Sportegyesület ügyintéző szerve az Elnökség.
(2)Az Elnökség tagjait és ezen belül a Sportegyesület ügyvezető elnökét és társadalmi elnökét a Küldöttgyűlés egyszerű többséggel, nyílt szavazással választja meg. Az Elnökség tagjai a küldöttgyűlésen automatikusan küldötti státusszal is rendelkeznek.
(3)A Sportegyesület tevékenységét két küldöttgyűlés közötti időszakban az Elnökség irányítja. Az Elnökség a Sportegyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a Küldöttgyűlés vagy a Sportegyesület más szervének kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
(4)Az Elnökséget a Küldöttgyűlés öt éves időtartamra választja, a mandátum letelte után új választást kell tartani.
(5)A Sportegyesület Elnöksége 10 tagból áll.
(6)Az elnökség tagjai:

    1. 1 fő ügyvezető elnök,
    2. 1 fő társadalmi elnök
    3. 8 fő elnökségi tag.

(7) Az elnökségi tagság és az ügyvezető-, valamint társadalmi elnöki tisztség megszűnik:

  • a megbízás időtartamának lejártával
  • visszahívással
  • lemondással
  • a vezető tisztségviselő halálával
  • a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával
  • a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével

(8) A elnökségi tagok visszahívására a Küldöttgyűlés jogosult. A küldöttgyűlés e tárgyban hozott határozatát nem köteles indokolni.
(9) Az elnökségi tag (ideértve az ügyvezető,- és a társadalmi elnököt is) a lemondását az Elnökséghez köteles címezni. Az elnökségi tag megbízatása a lemondó nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg megszűnik kivéve ha az egyesület működőképessége megkívánja, hogy a lemondó elnökségi tag e tisztsége továbbra is fennmaradjon. Ez esetben a lemondó elnökségi tag lemondása az új elnökségi tag megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
(10) A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

 

Az elnökség főbb feladatai és hatásköre:
15. §

 

    1. A sportegyesület tevékenységének átfogó elvi irányítása és a Sportegyesület működési rendjének megállapítása
    2. A sportegyesület eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtésének elősegítése.
    3. Tevékenységéről köteles a Küldöttgyűlésnek beszámolni és végzett munkájáért felelősséggel tartozik a Küldöttgyűlésnek.
    4. Előkészíti a Küldöttválasztó gyűlést, a Küldöttgyűlést, meghatározza helyét, időpontját, napirendjét és költségeit, az Alapszabály vonatkozó rendelkezései alapján megállapítja a Küldöttgyűlésen résztvevő küldöttek, valamint a pártoló tagok és egyéb meghívandó személyek számát.
    5. Bizottságok létrehozása, beszámoltatása. 
    6. Dönt első fokon a rendes és pártoló tag kizárásáról 
    7. Az elnökség évenként tájékoztatja főbb támogatókat a támogatások felhasználásáról.
    8. A Sportegyesület nemzetközi kapcsolatainak jóváhagyása, működésük feletti felügyelet gyakorlása.
    9. Szakosztály vezetőségek kinevezése, tisztségviselőinek megbízása.
    10. A sportfegyelmi jogkör gyakorlása.
    11. Az elnökség kéthavonta, illetve szükség szerint ülésezik. Az Elnökségi ülést az ügyvezető elnök hívja össze, valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. Az ülés meghívóját helyszín, időpont és napirendek feltüntetésével legalább az ülést megelőző 3 nappal korábban meg kell küldeni az elnökség tagjainak. Sürgős esetben (pl. tagbelépési, kilépési kérelmek elbírálása) ennél rövidebb határidővel is kézbesíthető a meghívó
    12. Az Elnökség üléseit az Egyesület Társadalmi Elnöke, akadályoztatása esetén az Ügyvezető Elnök vezeti. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő. 
    13. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnökségi ülés elején megválasztott két elnökségi tag hitelesít. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azon az elnökség tagjai és az Elnökök által meghívott személyek lehetnek jelen.
    14. Az Elnökség a Sportegyesület működését érintő valamennyi ügyben jogosult eljárni és dönteni, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket az Alapszabály a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amelyeket a Küldöttgyűlés saját hatáskörébe von, illetve a Sportegyesület más szervének hatáskörébe utal
    15. Az elnökség határozatait az érintettekkel a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon köteles közölni.

 

Elnökségi tagok jogai, kötelezettségei
16.§

 

(1)Rendszeresen és tevékenyen részt vesz a Sportegyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában, a határozatok előkészítésében és meghozatalában, valamint a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásában, illetve a végrehajtás ellenőrzésében
(2)Jogosult és köteles a Sportegyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatos javaslatait, észrevételeit az Elnökség elé terjeszteni
(3)Részt vesz az elnökségi üléseken
(4)Észrevételt, javaslatot tesz az Egyesület és a szakosztályok működésére

 

A Sportegyesület elnökei
17.§

 

Ügyvezető elnök
A Sportegyesület legfőbb tisztségviselője az ügyvezető elnök. Az ügyvezető elnököt a küldöttgyűlés nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel 5 éves időtartamra választja. Az ügyvezető elnök az elnökség tagja, e funkciójára (az elnökségi tagságra) külön nem kell megválasztani. Az ügyvezető elnök helyettesítése az ügyvezető elnök által adott külön írásbeli meghatalmazás alapján történik.
Az ügyvezető elnök az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Sportegyesület tevékenységét.
Az ügyvezető elnök főbb feladatai, és hatásköre:

    • Az egyesület általános képviselője, aki az egyesületet önállóan jogosult képviselni.
    • Felelős az elnökség határozatainak maradéktalan végrehajtásáért.
    • Közvetlen irányítja, felügyeli az egyesület sport- és gazdasági tevékenységét.

Tevékenységében e két alapvető érdeket komplexen képviselve külön felelős:

    • A sportegyesület pénzügyi gazdálkodásának, és a sportegyesület tevékenységéhez kapcsolódó ügyintézés hatékony és szakszerű ellátásáért.
    • Munkáltatói jogkört gyakorol az egyesület alkalmazottai felett.
    • Utalványozási jogkört gyakorol.
    • Felügyeli, irányítja az egyesület gazdálkodási tevékenységét.

(2) A Társadalmi elnök
A sportegyesület társadalmi elnökét a küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel 5 éves időtartamra választja meg. A társadalmi elnök az elnökség tagja, e funkciójára (az elnökségi tagságra) külön nem kell megválasztani. A társadalmi elnök főbb feladatai, hatásköre:

  • Vezeti az elnökség munkáját, elkészíti ülés- és munkatervét.
  • Segíti és tevékenyen részt vesz az elnökség határozatainak végrehajtásában, érvényre juttatásában, ezen belül különösen:
  • Biztosítja a sportegyesület, főbb támogatók, valamint a sportirányítás helyi képviselője közötti zavartalan együttműködést, egyben az érdekek közvetítője e szervek között,
  • A sportegyesület sportpolitikai célkitűzéseinek folyamatos figyelemmel kísérése, a szakosztályi tevékenység elvi irányítása.

 

Felügyelő Bizottság
18.§

 

A felügyelő bizottság feladata a sportegyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesület szervei által hozott határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A bizottság elnökét és két tagját a küldöttgyűlés választja meg nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel öt éves időtartamra. A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.
A Felügyelő Bizottság tevékenységéért a küldöttgyűlésnek felelős, annak beszámolni tartozik. A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a sportegyesület gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, tisztségviselőitől tájékoztatást kérni.
Az Felügyelő Bizottság a vizsgálatai során tapasztalatokról, észrevételeiről javaslatairól tájékoztatja az elnökséget, a küldöttgyűlést illetve szükség esetén a felügyelő szervet.
(2) A Felügyelő Bizottság feladatai:

  • a sportegyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata,
  • a civil szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb előírásokbetartásának ellenőrzése,
  • a tagdíjak befizetésének ellenőrzése,
  • az éves beszámoló bevallásának vizsgálata,
  • bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,

(3) A Felügyelő Bizottság ülését az elnök hívja össze. Az ülés meghívóját helyszín, időpont és napirendek feltüntetésével legalább az ülést megelőző 3 nappal korábban meg kell küldeni a Felügyelő Bizottság tagjainak. Sürgős esetben ennél rövidebb határidővel is kézbesíthető a meghívó.
(4) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha legalább két tagja jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételt szavazásra kell bocsátani. Amennyiben az ismételt szavazás tartalmával újból szavazategyenlőség alakul ki, úgy a javaslat elvetettnek tekintendő.
(5) A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább évente tartja.
(6) A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet valamennyi jelenlévő aláír.
(7) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

 

Bizottságok
19.§

 

(1) A sportegyesület működésének eredményessége érdekében az elnökség bizottságokat hozhat létre.

 

Szakosztályok
20.§

 

(1) A sportegyesületben sportáganként szakosztályok működnek.
A szakosztályokat a szakosztály vezetőség irányítja, melynek munkáját a szakosztály-elnök vezeti. A szakosztály tisztségviselőit a szakosztály tagjai választják, és az elnökség nevezi ki. A szakosztály tevékenységéről esetenként az elnökségnek számol be.
A szakosztály feladatai:

  • az erkölcsi és sportszerű normákra történő nevelés,
  • sportszakmai képzés és felkészítés,
  • versenyek, mérkőzések szervezése és lebonyolítása a sportclub vezetésével közösen,
  • működési feltételek biztosítása és megszervezése, a sportclub vezetésével közösen,
  • a szakosztályok közreműködnek az egyetemi hallgatók szabadidősporttal összefüggő feladatok megvalósításában is.

 

A Sportegyesület apparátusa
21.§

 

1./ A sportegyesület tevékenységével kapcsolatos operatív feladatok ellátására az ügyvezető elnök apparátust hoz létre. Az apparátus létszámát oly módon kell meghatározni, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását. Az apparátus részt vesz küldöttgyűlés előkészítésében, az elnökség hatáskörébe tartozó határozatok és rendelkezések előkészítésében, a különböző előterjesztések kidolgozásában, gondoskodik végrehajtásuk megszervezéséről. Az apparátus munkájáról az ügyvezető elnök az elnökségnek számol be.

VI.
A SPORTEGYESÜLET MŰKÖDÉSE, KÉPVISELETE
22. §

 

(1)A sportegyesület jogi személy, melyet sportegyesület ügyvezető elnöke önállóan képvisel. E jogkörét esetenként, külön meghatalmazás alapján más személyre is átruházhatja.
(2)A sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem állít képviselőjelöltet országgyűlési és fővárosi illetve megyei képviselő választáson, pártnak nem lehet tagja, pártpolitikai tevékenységet nem folytat.
(3)Az egyesület céljai megvalósítása érdekében végzett a 6.§.-ban részletezett tevékenységek közhasznú tevékenységek. E közhasznú tevékenységeket az egyesület az egészséges életmód, és a szabadidő sport gyakorlása feltételeinek megteremtése, valamint a sporthoz kapcsolódó közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, mely közfeladatok teljesítését az alábbi jogszabályok írják elő:

      1. a sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. § c) – e) pontjai
      2. aMagyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 15. pontja.

 

A sportegyesület gazdálkodása
23. §

 

(1) A sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
Bevételeit és kiadásait az egyesület által létesített számlán bonyolítja. A költségek felhasználásának ellenőrzése közvetlenül az ügyvezető elnök vagy megbízottja illetve közvetve az elnökség hatáskörébe tartozik. Az egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytathat.
(2) A sportegyesület bevételei:

  • sportrendezvények bevételei (jegyeladás, TV, reklám, hirdetés stb.)
  • sportlétesítmények bérbeadása,
  • sportegyesület által szervezett tanfolyamok bevételei,
  • nevezési díjak, 
  • nevelési költségtérítés és átigazolási díjak, egyéb térítés,
  • támogatók által nyújtott támogatás, egyéb sportszolgáltatásból származó bevételek.

(3) A sportegyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjat kötelesek a sportegyesületnek megfizetni, a sportegyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.
(4) A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az után-pótlásnevelés támogatására kell fordítani.

 

VII.
SPORTEGYESÜLETI KITÜNTETÉS ALAPÍTÁSA
24. §

 

(1) A Pécsi Egyetemi Atlétikai Clubba végzett kimagasló sport és vezetői tevékenység elismeréséül az alábbi kitüntetés adható

    • A PEAC örökös tiszteletbeli tagja
    • A PEAC Tiszteletbeli tagja oklevél

A kitüntetések odaítélésének feltételeiről és módjáról az elnökség dönt.

 

VIII.
A SPORTEGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
25. §

 

1. Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
2. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület megszűnik, ha:

    1. az egyesület megvalósította célját, vagy 
    2. az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg; vagy 
    3. az egyesület tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt. 3.Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag, vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható

3. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követelésének kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező, vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság a jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezés joga az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

 

IX.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26.§

 

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk..,az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló Tv. (a továbbiakban: Civil Tv.) valamint a sportról szóló 2004. évi I. Tv. vonatkozó rendelkezései az irányadóak azzal, hogy az egyesület gazdálkodására a civil szervezetek gazdálkodására vonatkozó hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

 

Záradék
Dr. Ács Pongrác ügyvezető-elnök és Dr. Monori Tamás ügyvéd a jelen okirat aláírásával, illetve ellenjegyzésével igazoljuk, hogy a jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club a 2015. december 9. napján tartott küldöttgyűlése a 2/2015.12.09. számú küldöttgyűlési határozattal elfogadta és az megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának, melyben a módosítások dőlt betűvel vannak szedve. A jelen okirat az alábbi pontokon módosult:

  • 8. § (4) (5) (7) C) bek.
  • 11. § (9) (10) (13) bek. 
  • 12. § (1) bek. u) pontja 
  • 13. § (1) bek.
  • 14. § (10)
  • 15. § n) pontja
  • 18. § (7) bek.
  • 25. § 4. pont

 

Pécs, 2015. december 9.

Dr. Ács Pongrác
ügyvezető elnök

Ellenjegyzem:
Dr.Monori Tamás ügyvéd

You shall not pass!