Az egyetemi csapat az orvosi karon tanuló vízilabdázókból összeállva már 2014-ben is indult az OB2-ben PTE-ÁOK, majd PVSK-PTE ÁOK néven. A kezdeti lelkesedés után kicsit ellaposodott az érdeklődés, sok esetben csak az ifjúsági játékosokkal kiegészülve tudtunk kiállni a mérkőzésekre és a bajnokságban is csak a 19. helyen végeztünk. Amikor azonban Vári Attila a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke lett a programjában hangsúlyos szerepet kapott az egyetemi vízilabda és azon belül is, hogy minél több egyetemi sportegyesületnek legyen vízilabda csapata. Ez a terv nagyban összecsengett a Pécsi Tudományegyetem és a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club vezetésének gondolataival, ezért 2019-ben újjáalakult a PEAC Vízilabda Szakosztálya.
A sok Olimpiai Bajnok sportolót és Bajnokok Ligája vagy Európa Kupa győztes klubcsapatokat is felvonultató vízilabdás térképen egyenlőre nem mi foglaljuk el a legnagyobb területet, de az amatőr és egyetemi klubok között talán a legnagyobbak vagyunk. Utóbbi kategóriában próbálunk úttörők lenni, hátha egyre több egyetemen lesz szervezett vízilabdasport akár a mi mintánk alapján is.
A férfi szakág majdnem 60 főt számlál. Erre álmainkban sem gondoltunk volna akkor, amikor 2019-ben húszan sem voltunk. A keret többségét a PTE-n tanuló egyetemisták alkotják, a másik fele a PSN Zrt. utánpótlásából kinőtt, a PTE-n diplomát szerzett sportolók, míg a harmadik szakasz a PSN Zrt-ben edzőként dolgozó, egykori OB1-es játékosok. Nagyszerű társaságot alkotunk, szeretünk együtt lenni, néha edzésen rivalizálni, de a bajnoki mérkőzéseken egymásért küzdeni.
A női szakágban is pólózik már közel 20 lány, akik szinte kivétel nélkül PTE hallgatók. Ez a társaság elmondhatja magáról, hogy 2019-ben sporttörténelmet írt, amikor hivatalos női mérkőzést játszott a felnőtt OB1B-ben. Az idei MEFOB-on pedig megszerezték a pécsi vízilabdasport első hivatalos női mérkőzésen aratott győzelmét.
Időközben pedig öregfiúk szakágunk is alakult, ahol szintén nagyjából 20 fő sportol.
Igazából várunk mindenkit nagy szeretettel, akinek van egy minimális vízilabdás előképzettsége és szeretné folytatni a vízilabdás pályafutását.
Toborozni az egyetemre való jelentkezési határidő előtt szoktunk országos szinten a végzős középiskolás vízilabdázók között. Idén először fordult elő, hogy az első szeptemberi edzésen több, mint 10 olyan új sportolónk ült a lelátón, akik többek között azért választottak a Pécsi Tudományegyetemet, mert látták,, hogy itt van egy jó kis csapat, ahol tudják folytatni a sportpályafutásukat.
Bízunk abban, hogy évről évre nőni fog ez a szám és nem csak a fiú csapatba, de lányokhoz is érkeznek majd egyetemista vízilabdások az ország minden pontjáról.
Az edzéseink Pécsett, az Abay Nemes Oszkár Sportuszodában vannak. Hetente háromszor (hétfő, kedd, csütörtök) tudunk edzeni este fél tíztől fél tizenegyig. Előtte pedig van lehetőség konditermi edzésekre is. A késő esti időpont elsőre kicsit ijesztőnek tűnik, de az egyetemistáknak optimális, míg a családos emberek is úgy tudnak eljönni otthonról, hogy elaludt a család.
A fiú szakosztályunk az OB2-es felnőtt bajnokságban indul. Nekik eszerint van megtervezve a felkészülés. Itt vannak olyan srácok, akik edzésre járnak, de mérkőzésre nem mennek. Ők az éppen aktuális felkészülési ciklusban vesznek részt. A lányok tavaly nem indultak bajnokságban, de idén szeretnénk újra az OB1B-ben indulni. Itt sok olyan sportolónk van, akik nem vízilabdázók voltak utánpótláskorban, hanem más sportágat űztek. Nekik sokat segítenek azok a játékosaink, akik pólóztak már valahol. Egyelőre a csapatépítésen és az egyéni képzésen van a hangsúly, de ha elindul majd a bajnokság, akkor ez változni fog.
Az öregfiúk szakágunknak heti egy alkalommal, péntekenként van edzés. Itt első sorban a testmozgáson és a nagyszerű hangulaton, a közösség építésén van a hangsúly.
A lányoknál a cél, hogy ezt a nagyszerű közösséget évről évre bővítsük. Ehhez szükséges lesz, hogy újra tudjunk csapatot indítani az OB1B-ben, mert így tudjuk megmutatni, hogy nálunk van egyetemi női csapat és az ország bármely pontjáról várjuk a vízilabdázó lányokat egyrészt a Pécsi Tudományegyetemen, másrészt pedig a PEAC-ban.
A fiúknál megteszünk mindent azért, hogy a tavalyi második helyezés után idén megnyerjük az OB2-t. Amennyiben ez sikerülne, akkor a szakosztályvezetés fogja meghozni a döntést, hogy vállaljuk-e a magasabb osztályt. Középhosszú-távú célként mindenképpen szerepel, hogy legyen egy időben OB1B-s és OB2-es csapatunk is.
Az öregfiúknál szintén az a cél, hogy minél több egykori vízilabdázó találjon vissza szeretett sportágához és a régi barátokhoz.
A 2000-es évek elején egy nyári napon az Orfűre mentünk a családdal és ott láttam egy vízilabda bemutató meccset, beállni persze nem mertem, de elkezdett foglalkoztatni a dolog. Szüleim utánajártak és nem sokkal később, már a PVSE vízilabda utánpótlás szakosztályában kezdtem pólózni. Előtte évekig úsztam, így azzal szerencsére nem volt probléma.
A 2020/2021 OBII-es szezonban elért 2. helyezés, ugyanis annak a csapatnak én lehettem a kapitánya.
Szeretnék még jó sokáig vízilabdázni, hasonló eredményeket elérni, egy olyan közösséget építeni, ahova mindenki jószívvel jár le, terjeszteni a csapat hírnevét, hogy a régi pécsi játékosok visszataláljanak az uszodába és az új emberek egy családra leljenek nálunk. És nem utolsó sorban az egészségemet megőrizni.
Úgy érzem a PEAC teljes mértékben támogat ezen céljaim megvalósításában. A vezetőséggel, az edzővel és szerencsére a csapattagokkal is hasonlók a céljaink. Ez megmutatkozik az elért eredményekben és a szakosztályban pólózók számában is.
A sport sok mindenre megtanít, ezek közül is a legfontosabbak a küzdésre és kitartás. Ezen képességek elengedhetetlenek az életben, tanulás közben, főleg, amikor egy rosszabb periódusa van az embernek, ebből tud erőt meríteni. Emellett a sport kikapcsolódás is, arra a pár órára az ember kizárja a külvilágos.
Egy magyar és egy külföldi példaképem van. Magyarok közül Benedek Tibort tartom példaképemnek, aki az akarat, kitartás és a munka megtestesítője számomra. Minden nehéz percben az ő elszántsága lebeg a szemem előtt. Külföldiek közül pedig a horvát válogatott bekkje, Andro Buslje játékát szeretem nézni. A vízben betöltött hasonló pozíció miatt mindig figyelem a játékát és próbálok belőle tanulni.
A családomtól mindig megkaptam és elmondhatom, hogy most is megkapom a kellő támogatást, az időt és a megértést. Tudják, hogy sokat jelent nekem és köszönöm nekik, hogy régen is és most is meghozzák a kellő áldozatot érte.
Az, hogy arra az időre nem számít más, csak a csapat és a jó hangulatú közeg.
